Capo III.

A9sus4
Három nap északi szélben,
D
vacogásokban, ostromokban.
Em
Pulóveremben illatod.
(Em)
Hova vezet ez!?
     D
Na hiszen...
     Em
Mi a fene lesz!?

Micsoda beteges, rákfrancos élet!
Én itt nézem, te meg ott nézed,
hogy hajol meg a szélnek
a jegenyénk,
s levele
hova repül el.

Így szállok én is el nemsokára,
te pedig így hajolsz majd utána
annak a személyvonatnak,
melyen utazom
haza én,
haza egyedül.

Aztán csallak egy évig a feleségemmel,
te meg majd engem a szeretőddel.
Ebből áll ki az ősz meg a tél.
Csupa csavaros
kibúvó.
Csupa csalatás.

De jövő ilyenkor hazamenőben,
megint az ablaknál szeles időben,
s pulóveremben illatod...
Ugye csakis így?
Ugye így?
Ugye csakis így?

Így szállok, így hajolsz és így nézek.
Így mondom újból, hogy rákfrancos élet,
és így hajol majd meg újra a szélnek
az a jegenye
 
      D
az az egy,
     Em
az a hülye fa,
      D  

az az egy,
      Em
na te hülye fa