|
I.
D G D A
Tímeának babája nyáron fogant,
(D) G A D
ám hét férfi szabta meg a vérvonalt.
D
Legelőször jött egy
G
középkorú jött-ment,
A D
szerb, de tudni kicsi magyarul,
(D) G
mutatni engemből fényes kvarcórája,
A D
én, Dzsoko, tegnap börtön szabadul,
A D
Mér? hova viszel engemet?
A D
Mér? a kút mögé engemet?
(D)
Dzsoko volt az első
G
Tímeának kellő
D A
férfi, aki jött s ment,
D
még néha benézett
G
kicsi kislány végett,
D A D
vagy Belgrádból üzent.
I.
Tímeának babája nyáron fogant,
ám hét férfi szabta meg a vérvonalt.
Másodjára német
volt, aki benézett,
können Sie bitte mich ein puszika,
övé lenni az autó, övé lenni minden,
plusz még az övé lenni Tímea,
Madchen, hát ez a demokácia,
te majd jönni velem el oda.
Azután egy János
sármos vásáros,
vattacukor és gyöngy,
jött a nyári úton,
be szép vagy te húgom,
hajtsd fel a szoknyád s csönd.
|
I.
Tímea a kútba néz, nő lettem, nő,
most talán rám visszanéz a teremtő.
És jött negyediknek
kettő, akik ikrek,
így kettő közül egyik ötödik,
Szovátáról jöttek,
erdélyinek tűntek,
utána azt mondták, hogy köszönik
a pénzt és a kicsi reggelit,
a lyányka hogy lefeküdött őnekik,
és mentek az ikrek,
magas póznát vittek
oda, hol a pénz van,
mentek a vásárba,
világ csudájára
hosszi, magas kalapokban.
I.
Azon a nyáron Tímea határozott,
nő leszek, mint kút vizén a csillagok.
Hatodik egy Horváth
nevű magyar ember,
leragadt zöldhatáron a busza,
Tímea bár tudta,
hogy Horváth embercsempész,
mégiscsak megnyílt neki a blúza,
ámult Horváth, hogy mi van ott,
az égbe rakétajel hasított,
határőrök lőttek
égre riasztójelt
sírtak, menekültek,
perzsák és a kurdok
csúsztak-másztak bokrok
áldott védelmében.
I.
Tímeának babája hát így fogant,
ki tudja, ki szabta meg a vérvonalt.
És jött hetediknek
buszról szökött herceg,
perzsa, a zöldhatárról menekült,
alig ment el Horváth
Tímea kebléről,
a perzsa odajött és lefeküdt,
én lenni neked szerelem,
jöjj a világba énvelem,
vagyok neked perzsa,
legyél nekem bármi,
ő a hetedik volt.
Gyere hetediknek,
te valahonnan jött-ment
zárjad le a, zárd a névsort.
|
