I.

D                                                                       G

Levertem én az asztalról a kőre egy poharat és széttörött.
D                                        A                      G

Szabálytalan tócsa maradt szűk konyhánk kövén
   D

a borom.

(D)                                       G                

Oly érdekes volt, ujjammal elvezetni rajzolgatni ezt meg azt
A              D

Borból kövön
I.

Először is Ida néném elgördült alakját rajzoltam meg
hátába kést mit férje szúrt ki ormótlan csizmát

viselt.
Majd Ida néném lassacskán madárrá alakult

és elrepült
II.

D                G             D

Sírjak vagy nevessek én?
D                  G                            D

Oly csúfak voltak konyhánk kövén
A                G            D    

úgy ahogy rajzoltam én
A            G                             D

Vén Ida néném szegény, szegény
I.

A nénikém a férjét följelenti mint volt nyilast
kia alázatos ábrázattal védekezik
a kővön.
Ezt az ügyet egy bíró akasztással zárja le
Persze a kötél borból!
I.
Egyre fogyott vörösborom
de ezért még lerajzoltam magamat
rút figura, aki vihog és kőre csak rajzol, rajzol
már attól tart a kőre kit rajzoltam az a figura, ki én vagyok:

hogy ott marad
II.
Sírjak vagy nevessek én
Oly ronda voltam konyhám kövén
úgy ahogy rajzoltam én csúf magamat
szegény, szegény
II.