Desiré mauzóleuma

Album: (2004) A véletlen szavai

Forrás: EZ

I.
            D                       G                D                 G    
Nekem megvan még az a cipőm, ami átugorhat az időn,
        D         Em             A
az a tátogó, ócska-rossz cipő.
            D                        G               D                          G  
És még képzeld megvan a kalap, ami majdnem orromig szalad,
               D                 Em            A
nézd csak itt tartom az ágyneműk alatt.
II.
D               G         D                   G              D                 Em
Antoine idefigyelj, ereklyét gyűjt az a hely, múzeum ez a drága
            A       D                      G          D                     G          D              
 gyűjtemény. Mauzóleum vagy valami, amit épp kimondani, valahogy most
  A                  D
 épp nem bírok én.
I.
S nézd csak hűha ezt a kis izét, kitalálod-e hogy ezt miért
őrzöm még neked, a fal résében itt.
Fogadok, hogy még azt sem tudod, hogy miért oly fontos-e dolog,
régen tiéd volt, úgy hívták munkakönyv.
II.
Antoine bedilizek, valahogy tudod ezek, őrület, hogy mit is jelentenek.
Szóval mind édes haver, itt van ni vagy százezer, hát engem speciel megrendítenek.
I.
És most ajjaj, előveszek, egy bődület poént neked, de úgy, hogy menj ki, s ha szólok, visszajössz.
Na jól van Antoine jöhetsz, nem hallod Antoine jöhetsz, de el ne ájulj, gyere már Antoine.
I.
Antoine most mit izélsz, Antoine te kis csibész, ha nem jössz, hát én eléd viszem! Na itt van hé Antoine, mit izélsz hé Antoine?

D  → G váltások     

Ja,  jó,  jó, .te tudod menj csak, menj csak, menj csak, Isten veled…
I.
Nekem megvan még az a cipőm, ami átugorhat az időn, az a tátogó, ócska-rossz cipő.
És igen, megvan még az a kalap, ami majdnem orromig szalad, igen itt tartom az ágyneműk alatt.

Fütty…

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés