Album: (1977) Levél nővéremnek

Bev: D Em D Em D Em

I.

Em               G         Am             Em

Egy díszünnepély, hol kéz a kézhez ér,
Am             Em D                   Em

pompás alkalom, minden szem csügg
   D        Em

a szónokon.

I.

Most Fáskertiné fülébe súghatom:
"Drága asszonyom, jó lenne most
nagyon-nagyon."

I.

Fáskertiné szavamra elpirul,

közelebb nyomul, csípeje

csípőmhöz szorul.

I.
"Ifjú kolléga úr- súgja, és elpirul -,
szép is volna, mi,

réteken elbolyongani".

II.

G                         D
Kering a díszterem ővele és velem,

Em                   D
kezünk játéka is jutalmat oszt.

G                       D

A szónok Fáskerti éppen most kifejti:

Em                   D
"Ifjú kollégáink beilleszkedtek."

I.
Míg én Fáskertinét, a szónok szép nejét,
forrón markolom, s a szemünk csügg
a szónokon.

I.

Egy díszünnepély, hol kéz a kézhez ér,
pompás alkalom, vágyamat most
bevallhatom.

I.

Fáskertiné szavamra elpirul,

közelebb nyomul, csípeje

csípőmhöz szorul.

I.
"Ifjú kolléga úr- súgja, és elpirul -,
szép is volna, mi,

réteken elbolyongani".

I.

Fáskertiné zümmögve fölrepül,
s rendületlenül kering a

transzparens körül.
I.

Fent veszi át férjétől a szót:
"Ifjú dolgozók, egyem a

gyönge húsotok!"