Bev: A.. A .. A .. A .. .. E A A
|
Akárki már kikezdhető, mindenki kirekeszthető, mindenki elfelejtve lesz, ez már kereszt. Na most csak nézzük a jövőt, nem oly nagy rajta már a köd, egy-két kiálló lesz talán, talán, hazám. Dédunokák tán szobranak, de hogyan néznek ők ki majd, innét az nem képzelhető, a jövő tető. A.. A .. A .. .. .. Emlékszel, öreg pajtás, régi mesékre, mert, hogyha nem emlékszel, hát akkor én se, itt van a régi dudám, lámpám, vészfékem, hátulról nézd meg anyád, nem láttad régen, én most már haza megyek, úgy elfáradtam, hogy engem nem látsz többet, legföljebb holtan. A.. A.. E A |